- kérdezte a válás előtt álló nő. A kapcsolat régen kihűlt, nincs szerelem, se szeretet , se barátság. Utálat és piszkálódás van, kihasználás, megalázás. A férj elzárkózik a beszélgetéstől is.
Kívülről nézve könnyű lenne tanácsot adni, dönteni helyette. De a kérdések nem csak a helyzetről szólnak, sőt! Az igazi kérdés és az igazi rendeznivaló nem fizikai szinten van.
Elhagyhatod. Akkor is, ha sok évet leéltetek együtt, ha vannak gyerekek és szép emlékek. Akkor is, ha beteg.
Ha már évekig 'mindent' próbáltál, de őt nem érdekli az, hogy jól legyetek; neked meg már eleged van a helyzetből és belőle - akkor mi tart vissza? Miért vacilálsz? Ez nem számonkérés, hanem fontos kérdés.
"Gondoskodnom kell róla!" - mondja.
Szeretnél gondoskodni róla? Szeretnél vele maradni?
Valami ott-tart? Akkor maradj. És figyeld magadat.
Mit ad neked a kapcsolat, a helyzet? Mit élsz át, hogyan érzed magad?
Mire számíthatsz, ha maradsz? Hogyan változik meg az életed, ha lépsz?
A beszélgetés, gondolkodás hatására 'magától' megszületik a döntés. Már nem ütközteti magában a 'lépni kell' - 'maradni kell' nézőpontokat. És így a kapcsolatban maradás sem feszítő már, mert tudja, hogy miért van erre szüksége. És közben halad tovább az önismeretben, és tudja, hogy előbb-utóbb lépni fog.
